Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csecsemőmasszázs

Történet

A csecsemő masszázs, ősi indiai módszer, amely anyáról-lányára száll. Egy kommunikációs eszköz, amely elősegíti a kötődést, a szeretetteljes érintés által, ami egész életünket végig kíséri. Sok ősi kultúrának a része, aminek az előnyeit kezdi újra felfedezni a társadalom. Értékes időtöltésre ad lehetőséget a szülő és a baba részére.

Az általunk használt módszert, Vimala McClure dolgozta ki. 21 éves volt, amikor egy kis árvaházban kezdett el dolgozni Észak Indiában. Az anyagi szegénység és betegség ellenére, a gyermekek mégis megfelelően fejlődtek, megtapasztalhatta az emberi értékek gazdagságát. Egy ősi indiai hagyomány szerint, az idősebb lányok, fiatalabb társaikat masszírozták, az anyák által a csecsemők, a születés pillanatától kezdve részesültek a masszázsban, az anyai szeretetteljes érintésben. Maláriában megbetegedve ő maga is megtapasztalta a masszázs jótékony hatását.

Később saját gyermekei masszírozása és saját tapasztalata szolgált alapul az ő által képviselt babamasszázsnak, amik a következő elemeket ötvözi: ősi indiai masszázs, svéd masszázs, jóga és reflexológia.

Eleinte az USA-ban terjedt el a módszer, majd 1986-ban megalakult a Nemzetközi Csecsemőmasszázs Szövetség (IAIM). 1998 óta hazánk is tagország.

Jótékony hatások a babára:

  • Kölcsönhatás (szeretetteljes érintés, verbális/ non-verbális kommunikáció, valamennyi érzékszerv használata… stb.)
  • Stimuláció (beszédfejlődés, tanulási képességek javulása, izomzat és izomtónus növekedése, koordinációs és egyensúly központ stimulációja, neuronok közötti kapcsolatok növekedése, kiválasztás stimulálása, hiperérzékenység, hiperaktivitás csökkentése)
  • Relaxáció (alvási szokások javulása, tudatállapotok szabályozottsága, önmegnyugtató képesség fokozódása, „semmittevés” élvezete)
  • Megkönnyebbülés (fokozott nyálképződés normalizálódása, bőrérzékenyég csökkentése, izomfeszültség oldása)

Jótékony hatások másokra:

  • Szülők (stresszhormonok csökkentése, szoptatás javulása, anyatej termelés megindulása, csecsemő jelzéseinek megértése és tiszteletben tartása, szülés utáni depresszió csökkenése, kötődés elősegítése/erősítése)
  • Egész család (alvás minőségének javulása, testvérek bevonásával testvérféltékenység csökkenése, nyugodt környezet, konfliktus csökkenése, örökbefogadásnál kötődés elősegítése)
  • Társadalom (egészségesebb társadalom, egészségügyi kiadások csökkenése)

A kötődés folyamata

A kötődés alap elmélete, Jhon Bowlby angol pszichiáter nevéhez fűződik.

A kötődés két személy (ember-ember) közötti feltétel nélküli, bizalommal teli kapcsolat, amely időt álló, a szeretett személy elvesztése, félelem érzettel, aggodalommal tölti el a másik felet. Ez egy alapvető biológiai, pszichológiai szociális jelenség, amely nem egyből alakul ki, hanem egy folyamat, ami már az anyaméhben elkezdődik és a korai gyermekkorban formálódik. A kötődés befolyásolja, az egészséges mentális, illetve emocionális fejlődést.

A kötődés elemei a következők: érintés, szemkontaktus, illat, hallás, beszéd, mosolygás, sírás, gondoskodás, táplálás, utánzás.

Az anya és az újszülött veleszületetten keresik egymás közelségét, a szülőre a gondozói viselkedés, a csecsemőre a kötődési viselkedés jellemző. Ez tulajdonképpen a kezdeti szakaszban a csecsemő részéről egy túlélési ösztön, mosolyog, sír, szemkontaktust keres, így odacsalogatva a gondozót.

A kötődés kialakulásában fontos szerepet játszanak az érzékszervek. A bőr kontaktus már, az anyaméhben jelen van, a leghamarabb kialakuló fizikai érzék az érintés és ez az utolsó, ami halálunk pillanatában elhagy minket. 5 hónapos baba a szagáról, illetve az ízéről megismeri az anyatejet. Hallás, megfigyelhető, hogy az édesanyák úgy nevezett dajkanyelvet használnak, ha gyermekükhöz beszélnek. Látás, egy csecsemő 5 hónapos koráig, csak 20-30 cm lát, és 30% homályosabban, mégis keresi a szemkontaktust környezetével, reagál a környezeti hatásokra.

A kötődést pozitívan befolyásoló tényezők:

  • a gyermek temperamentuma
  • tervezett várandósság
  • biztos, stabil családi, illetve anyagi háttér
  • ultrahang vizsgálatok (az anya és a családtagok már magzati korban láthatják a gyermeket)
  • környezet pozitívan áll hozzá a várandóssághoz támogatja a kismamát (apa, család, barátok, kórház személyzete)
  • szülői példa (lehet negatív is)
  • problémamentes terhesség és szülés
  • szoptatás
  • első bőrkontaktus

A kötődés negatívan befolyásoló tényezők:

  • a gyermeket nem tervezték és nem is készültek fel az ezzel járó életvitel megváltozására
  • a környezet negatívan áll hozzá a terhességhez
  • vizsgálatok elmaradása vagy kellemetlen élmény
  • terhesség alatti betegségek/fertőzések
  • terhesség, illetve a szülés körülményei
  • peri- vagy postnatális sérülés
  • ha a gyermek örökbe fogadott (nehezebben alakulhat ki a kötődés mindkét fél részéről)
  • a kismama képtelen szoptatni
  • társadalmi elvárások (pl. testkép, gyermeknevelés

Különböző kötődési mintázatokat (Mary Ainsworth) különböztethetünk meg: biztonságos kötődés, elkerülő kötődés, ambivalens kötődés és dezorganizált kötődés.

Biztonságos kötődés: a gyermek bátran indul felfedezni a környezetét, mind addig, míg az anya nem kerül ki a látóköréből, ha az anyja elhagyja a szobát, akkor a gyermeket sem tárgy, sem más idegen személy nem képes megvigasztalni.

Elkerülő kötődés: a gyermeket látszólag nem vesz tudomást anyja távozásáról, azonban kutatások kimutatták, hogy ezek a gyermekek is ugyan olyan stressz helyzetet élnek át, mint biztonságosan kötődő társaik, csak megtanulták elkendőzni érzelmeiket 12 hónapos korukra.

Ambivalens kötődés: már az édesanya jelenlétében sem képes megnyugodni a gyermek a szobában és nem is indul felfedező útra, az anya távozásakor teljesen kiborul, az anya képtelen megvigasztalni. Itt az anyja nem jelent egy biztos hátteret a gyermek számára.

Dezorganizált kötődés: a gyermek kiszámíthatatlanul viselkedik, az anya egyszerre jelent neki megnyugvást és bizonytalan hátteret.

Ezeknek a folyamatoknak a megértése azért fontos a tanfolyam során, mert oktatóként segíthetünk a szülőt elindítani a kötődés útján, megtaníthatjuk a szeretetteljes érintést, amit lágy szavakkal, mondókákkal, dalokkal, zenével kísérhet a masszázs alatt.

A kötődés alapja az érintés (alapszükséglet), aminek a segítségével a csecsemő és a családtagok között mélyülhet, erősödhet a kapcsolat, pozitív megerősítésként is szolgál, megtanulja elfogadni és megérteni gyermeke jelzéseit, egy közös rituálé lehet, illetve egy közös nyelvként szolgálhat a csecsemő és az édesanya/édesapa/testvér között.

A kötődés nincs életkorhoz kötve, a várandósság a legérzékenyebb időszak, de később is kialakítható, így akár gyermek és gondozó között is kialakítható, akár későbbi életszakaszban is.

Különleges szükségletű, mozgássérült gyermek szüleinek segítése

A család, akkor működik jól, ha abban mindenki egyensúlyra törekszik, minden egyes tagjának meg van a saját funkciója. Egy csecsemő érkezése ideiglenesen felborítja ezt az egyensúlyt, hiszen a végtelen öröm mellett rengeteg bizonytalanság is adódik. Ezek a bizonytalanságok, a különleges szükségletű gyermekeknél halmozódhatnak, és az esetek többségében a család diszfunkciósan kezd működni, gyakran a csecsemő élete első heteit, hónapjait kórházban tölti. A szülők végig mennek a krízis ciklusokon, nehezebben alakul ki a kötődés, az egymás közti kommunikáció, illetve sokszor a szoptatással, és az érintéssel is problémák lehetnek, hiszen a szülő nem tudja, hogy miként nyúljon a kisbabájához. A szakember feladata, hogy útmutatást adjon, terelgesse a szülőt ezen a rögös úton, anélkül, hogy belekényszeríteni kötelező helyzetekbe, aktív hallgató szerepben van csak jelen.

A babamasszázs kiváló lehetőséget nyújt, arra, hogy mindkét fél jobban megismerje egymást, a szeretetteljes érintés által a kötődés elmélyül, kiváló kommunikációs csatorna a családtagok és a baba között, a szülőnek lehetősége nyílik jobban megérteni gyermeke jelzéseit.

Választási lehetőséget kell adni, hogy csoportos vagy egyéni formában szeretnék az oktatást, hiszen elképzelhető, hogy egy magában bizonytalan szülő kellemetlen helyzetben érezné magát csoportban. Még inkább figyelni kell mindkét fél jelzéseire, rengeteg pozitív megerősítésre van szükség. Ahhoz, hogy a szülő megbízzon a szakemberben egy szeretetteljes, nyugodt légkört kell kialakítania, éreznie kell a szülőnek, hogy kérdezhet, nincsenek kötelezettségek, első helyen a gyermeke és az ő szükségletei állnak. Különösen fontos ezeknél a babáknál, hogy a masszázst a pihenő kezekkel kezdjük és elhelyezkedés tekintetében, általában a körülölelő fészek a legalkalmasabb.

A babamasszázs általános ismertetése mellett, kiemelendő, jó pár jótékony hatás, a mozgássérültek szempontjából, amiről a szülőket érdemes tájékoztatni.

A már említett szeretetteljes érintés és kötődés mellett, a szoptatást is elősegíti. Organikus, illetve az anya lelki problémái miatt gyakran előfordul, hogy nem tud szoptatni, azonban a masszázs által oxytocin termelődik, az anya megtanulja gyermeke jelzéseit, megtanul hozzáérni.

A babamasszázs fokozza a vérkeringést, így a sérült végtagok vérellátása is növekszik, az izmokat stimulálja, erősíti, a feszes végtagokat ellazítja, ezáltal a gyermeknek jobb lesz a közérzete, kevesebbet lesz beteg.

Fontos szerepet játszik a testséma kialakulásában, ami azért kiemelendő, mert mozgássérült gyermekeknél az egészséges testkép még nehezebben alakul ki, mint normális ütemben fejlődő társaiknál.

Mindent figyelembe véve, elengedhetetlen, hogy a szülő, a babája és számára legalkalmasabb időpontot találja meg a masszázsra, egyéni és csoportos foglalkozások alkalmával is fel lehet ajánlani a játék baba használatát, hiszen egy magában bizonytalan szülőnek jó eséllyel a gyermeke is elutasítja a masszázst vagy épen a szülő érzi magát kellemetlenül gyermeke jelzései miatt.

A szakembernek, mindig helyén kell kezelni a helyzeteket, sosem szabad rosszalló jelzéseket adnia a szülőnek, támogatni kell őket, aktív hallgató szerepben segítő kérdésekkel lehet terelgetni.

A babamasszázs segítségével és a pozitív hatásai által, egy diszfunkciós család is lehetőséget kaphat egy kiegyensúlyozott életéhez vagy jobb esetben preventív jelleggel megelőzheti a család diszharmonikus működését, ami sajnos napjainkban egyre több családot érint.